Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy varázslatos hely, amit úgy hívtak, hogy Szivárványmező. E csodálatos mező minden színben pompázott, és a virágok illata messzire eljutott. De a legizgalmasabb része ennek a mezőnek a rejtett kapuja volt, amely csak a kiválasztottak előtt nyílt meg.
Egy nap egy kíváncsi kislány, Lilla, elhatározta, hogy felfedezi a Szivárványmezőt. Hallotta a faluban, hogy aki megtalálja a kaput, az beléphet egy világba, ahol a szeretet és a jóság mindent átjár. „Anya, tényleg létezik ez a kapu?” kérdezte Lilla kíváncsian. Anya mosolyogva válaszolt: „Talán igen, talán nem, de a felfedezés öröme a lényeg.”
Lilla hátizsákját feltöltötte kedvenc könyveivel és egy kis elemózsiával. Elindult a mező felé, és útközben találkozott egy kis nyuszival. „Hová mész ilyen sietve?” kérdezte a nyuszi. „Meg akarom találni a rejtett kaput!” válaszolta Lilla. A nyuszi vidáman csatlakozott hozzá, hiszen szerette a kalandokat.
Ahogy haladtak, Lilla és a nyuszi megláttak egy öreg tölgyfát, amelynek ágai között valami fényes csillogott. Közelebb léptek, és meglátták a kaput. „Ez lenne az?” kérdezte Lilla csodálkozva. A nyuszi bólintott: „Igen, de nem tudom, hogyan nyissuk ki.”
Ekkor egy puha hang szólította meg őket. „Üdvözöllek titeket!” Egy apró manó jelent meg a kapu mellett. „A nevem Tündérmanó, és én vagyok a kapu őrzője. Csak azok léphetnek be, akiknek szívük tele van szeretettel.” Lilla és a nyuszi összenéztek. „De hogyan bizonyíthatjuk be?” kérdezték egyszerre.
Tündérmanó elmosolyodott. „Ha segíteni tudtok nekem összeszedni a mező szétszóródott virágait, megnyitom nektek a kaput.” Lilla és a nyuszi lelkesen nekiláttak a feladatnak. Óvatosan összeszedték a lehullott virágokat, és egy csokorba kötötték őket.
„Köszönöm, gyerekek!” mondta Tündérmanó. „Most már beléphettek.” Ahogy a kapu kinyílt, Lilla és a nyuszi egy mesebeli világba léptek, ahol mindenki barátságos és segítőkész volt. A fákon madarak énekeltek, és a patak tiszta vizében szivárványhalak úszkáltak.
Lilla és a nyuszi felfedezték ezt a csodás világot, ahol mindenki boldogan élt. Megtanulták, hogy a szeretet és a jóság varázslatos dolgokra képes. Végül elbúcsúztak új barátaiktól, és visszatértek a falujukba, de a szívükben mindig ott maradt a Szivárványmező titka.
Így volt, igaz volt, mese volt! Talán igaz sem volt. És így telt el Lilla és a nyuszi kalandja a Szivárványmező rejtett kapujával.