A húsvét eredete

A húsvét eredete

Húsvétkor, sokan bizonyára jól tudják, a keresztény világban Jézus feltámadására emlékeznek meg minden évben. Ám ez az ünnep valójában jóval régebbi gyökerekre nyúlik vissza.

Húsvét eredete

 

A húsvét  – az új élet kezdetének ünnepe

Ez a világszerte évente megtartott ünnep tehát annak állít emléket, hogy Jézus visszatért a halálból. De nemcsak ez utal arra, hogy valójában ezzel az új élet kezdetét celebráljuk. Nem véletlen például, hogy a húsvét – bár minden évben másik napra esik – valamikor tavasszal van, leggyakrabban március második felében. Legkorábban március 22-én lehet, és általában igen közel esik a tavaszi napéjegyenlőséghez. Ez nem is csoda, hiszen húsvét napja minden évben a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

A tavaszi napéjegyenlőség pedig azt jelenti, hogy végre vége van a hosszú, sötét napoknak, végre felébredhet a természet téli álmából. Az eddig halottnak tűnő világ megelevenedik és újjáéled. Ilyenkor az emberek kedve is sokkal jobb lesz, hiszen itt a lehetőség az újrakezdésre.

Húsvét eredete

 

A húsvét eredete – az ősi tavaszköszöntő rítusok

 

Végre tehát újraterem minden, el lehet vetni a magokat, melyből mindennapi kenyerünk készül. Ez különös jelentőséggel bírt már az ősi időkben is, melyre minden évben különleges ünnepségekkel emlékeztek meg.

Bizonyos, hogy ezekből a tavaszi napéjegyenlőséget éltető ceremóniákból alakult ki aztán a mai húsvét szokása is. Számos antik legenda mesél hasonló vigasságokról. Ilyen például a kelta Ostara tavaszköszöntő ünnepe is, melyből nagy valószínűséggel a húsvét angolszász és német nevei (Easter, Ostern) származnak.

A húsvét eredete – a sumér eredetmítosz

 

Sok tudósnak egyezik a véleménye abban, hogy a húsvét valójában a még ennél is régebbi, mezopotámiai népek hitvilágából eredeztethető.

A legismertebb rege két főszereplője közül az egyik Istar, aki a suméroknál a szerelem és élvezetek istennője volt. Babilonban pedig az esthajnalcsillag megtestesítőjeként az alkony istennőjeként tisztelték. Az pletyka járta róla, hogy meglehetősen szerette a férfinépet. Egyik nagy szerelme, az eredetmítosz másik főszereplője, az akkád Tammúz (sumérul Dumuszi) volt. Ő a természet pusztulását és megújulását személyesítette meg, más írások szerint pedig az aratás és termékenység istene volt. Annyira szerették egymást, hogy amikor Tammúz meghalt, Istar alászállt az alvilágba, hogy életre keltse. Ahogy áthaladt az alvilág hét kapuján, megfosztották ékszereitől és ruhájától is, majd börtönbe zárták és hatvanféle betegséggel kínozták. Ezalatt az idő alatt a földön elapadnak a források, lehullnak a fákról a levelek, az emberek pedig gyászolnak. Végül Istart kiengedték az alvilágból, de csak akkor, ha valaki ott marad helyette. Mivel Tammúz állítólag megcsalta, őt hagyta ottmaradni. Ezt követően fél évig egyikük, fél évig a másik maradt az alvilág lakója.

Húsvét eredete

Húsvéti SMS jókívánságok
Húsvéti versek, rövidek
Húsvéti képek
Húsvéti színezők, kifestők