Mit ünneplünk húsvétkor?

Húsvéti dekoráció

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Alapvetően Jézus feltámadásáról emlékezünk meg ilyenkor, de lássuk kicsit részletesebben, mit ünneplünk húsvétkor.



Mit ünneplünk húsvétkor – az Ünnepek ünnepe

Az egyházi szertartásrendben egészen pontosan „Dominica Resurrectionis” volt az ünnep neve. Ez azt jelentette: „a mi Urunk Jézus Krisztus föltámadásának napja”. Az ősi iratokban azonban gyakran csak „Solemnitas solemnitatum”-ként, az Ünnepek ünnepeként emlegették.

A Biblia szerint miután Jézust pénteken (ez a Nagypéntek) keresztre feszítették, a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával ugyan a földi szenvedéseinktől nem mentett meg minket, viszont minden bűnétől megváltotta az emberiséget. A feltámadás csodája pedig a halál feletti győzedelmeskedés diadala.

Mit ünneplünk húsvétkor?
Mit ünneplünk húsvétkor?

Mit ünneplünk húsvétkor – a nagyböjt utáni ünnep

Ám valójában ennél jóval összetettebb a húsvét ünnepe. Már jóval előtte megkezdődik az erre való lelki felkészülés, egy negyven napig tartó böjti időszak formájában. Ilyenkor a hívek mélyen magukba tekintenek, elmélkednek a vallási kérdésekről. Bűnbánatot tartanak azáltal, hogy lemondanak a világi hívságokról, megvonják maguktól a húst, ezáltal tisztítva meg testüket és lelküket egyaránt.

Az időszak hossza sem véletlen, számos negyven napig tartó eseményről tudunk a kereszténység történetében. Ilyen például a 40 napos vízözön, a zsidók 40 éves pusztai vándorlása, vagy a bűnös Ninive városának bűnbánati böjtje. De a húsvét szempontjából elsősorban azért tart ennyi ideig, mert Jézus is ennyi ideig böjtölt, mielőtt megkezdte volna nyilvános tevékenységét.

Mit ünneplünk húsvétkor?

Mit ünneplünk húsvétkor – a tavaszvárás ünnepe

A húsvét az év első igazán jelentős, több napig tartó ünnepe. A kezdeti téli hónapok után itt a március, közeledik az április. A bús téli időjárás lassan átvált a világosabb, naposabb, melengetőbb időszakra. Mind hosszabb ideig marad az égen a nap, így a természet is feléled hosszú álmából, megindul a rügyezés, virágzás.

A tavaszi napéjegyenlőség is ilyentájt következik be, ilyenkor ugyanannyi ideig tart a nappal, mint az éjszaka. Ez ugyancsak szorosan köthető a húsvét ünnepéhez, de már jóval korábban, a pogány időkben is megemlékeztek róla. Ilyenkor tartották a termékenységi ünnepeket, amelyek ugyancsak a feltámadást, újjászületést éltették.

Húsvét eredete

Mit ünneplünk húsvétkor – a nem keresztény hagyomány

A zsidó tavaszi ünnepet, a pészahot hasonló időszakban tartják, de kicsivel előbb van vége, mint a húsvétnak. Ezzel az egyiptomi fogságukból való kiszabadulásukra emlékeznek meg, és úgy hívják, pészah, azaz a kivonulás és elkerülés ünnepe. Az utóbbi jelentés arra utal, hogy a zsidók elsőszülöttjei egyúttal megmenekültek a halál angyalától. Ezért is szokták angolszász nyelvterületeken Passover („pass over” = mellőz valamit) néven emlegetni a zsidó húsvétot.

Mit ünneplünk húsvétkor?

Húsvéti SMS jókívánságok
Húsvéti versek, rövidek
Húsvéti képek
Húsvéti színezők, kifestők