Húsvéti szokások

Húsvéti szokások

A húsvét tulajdonképpen az év első igazi ünnepe, ráadásul nagyon szerencsésen van elrendezve. Eshet bármikorra évente, mindenképpen lesz egy szabad péntekünk és egy azt követő hétfőnk, így biztosítva nekünk egy kellemes, négynapos hosszúhétvégét.

A húsvét ráadásul egy igen vidám, tarka ünnep. De ugyancsak rengeteg szokás, hagyomány is kötődik hozzá. Mivel a keresztény világban ez az egyik legkiemeltebb szerepű esemény, nézzük meg most ezeket egy kicsit részletesebben.

Húsvéti szokások

Húsvéti szokások

Húsvéti szokások – a keresztény szertartások

  1. A nagyböjt időszaka

Az egyházi szokások már jóval húsvét, azaz Jézus feltámadásának ünnepe előtt megkezdődnek. Egészen pontosan 40 nappal előtte indul a böjti időszak, amellyel a Megváltó negyvennapos böjtjére emlékeznek.

  1. Virágvasárnap

Még mindig a húsvét előtt van a szent háromnap bevezető ünnepe, melyet virágvasárnap tartanak. Ez a húsvét előtti utolsó vasárnap, elsősorban arra van hivatva, hogy mintegy bevezesse a húsvéti egyházi szertartásokat. De emellett még a nagyböjti időszak fontos állomása is, mivel ezen a vasárnapon vonult be Krisztus Jeruzsálembe kereszthalála előtt. Így a szokásoknak megfelelően a papok ilyenkor a vértanúságot idézve vörös ruhába öltöznek.

  1. Nagycsütörtök

Ez a nap már az úgynevezett nagyhét negyedik napja, ekkorra esett az utolsó vacsora is, amikor Jézus elbúcsúzott tanítványaitól. Ezt nevezik oltáriszentségnek. Ennek során felidézik Krisztus szavait a kenyér és bor kapcsán, valamint a vacsora alatti tetteit is megjelenítik. Ilyenkor csak este tartanak misét, ezen kívül, a székesegyházakon kívül semelyik templomban nem szabad másik misét tartani.

Az esti misén a papok fehérbe öltöznek, ez jelképezi az ünneplést, örvendezést. Ekkor megszólalnak a harangok, csengők, melyek ezt követően az orgonával együtt némák maradnak egészen húsvét előestéjéig. Ezzel emlékeznek meg arról, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikációt a lábmosás szokása követi, ahogyan Jézus is tette tanítványaival. A mise végén történő csendes oltárfosztással idézik fel, ahogyan Jézust megfosztották ruháitól. Végül szokás virrasztást is tartani, ahogyan Krisztus is tette az Olajfák hegyén.

  1. Nagypéntek

A Megváltó halálára, szenvedéseire való emlékezés napja. Ilyenkor nem mise, hanem igeliturgia van, melynek során a pap lila vagy piros színű öltözéket visel. A papok segítőikkel közösen vonulnak be, ezalatt mindenki csöndben marad. A liturgia során felidézik a szenvedés történetét, felolvassák János evangéliumából a passiót. Áldoztatás az utolsó szertartás, ez is teljes csöndben történik, és nem követi áldás és elbocsátás.

  1. Nagyszombat

Ezen a napon ér véget a negyvennapos böjt, így a harangok újra megszólalhatnak.

Hivatalosan ilyenkor nincsen szertartás, ám a sötétedés utáni időszak már a következő napnak, vasárnapnak számít. Ekkor van az esti mise, ami az év legszebb, legbonyolultabb katolikus szertartása, melyet a pap fehér ruhában vezet le.

  1. Húsvétvasárnap

E nap délelőttjén szentmisét tartanak, de tulajdonképpen ettől kezdve egy folyamatos, 8 napon át tartó ünneplés következik a húsvét jegyében. A húsvéti időszak pedig egészen pünkösdig tart.

  1. Húsvéthétfő

Ilyenkor külön katolikus szokás nincsen, hanem a különböző népszokások veszik át az ünneplés szerepét.

Húsvéti szokások

Húsvéti szokások

Húsvéti SMS jókívánságok
Húsvéti versek, rövidek
Húsvéti képek
Húsvéti színezők, kifestők