A húsvét jelentése
+érdekességek a környező országokból
Ha túléltük a karácsonyi ünnepeket, végigdudáltuk a szilveszter éjszakáját, lassan elindul a következő év. Fokozatosan visszatérünk a gyakran szürke hétköznapokba, a mindennapi élet rutinjába.
De hamarosan jön a következő nagyobb ünnep, ami több napig tart, így ismét együtt örülhet a család. Hasonlóan a karácsonyhoz, természetesen ez is a kereszténység kultúrkörébe tartozik. Amíg a 20. században utóbbi át nem vette a helyét, a húsvét számított a legnagyobb ünnepnek.
A húsvét az Újszövetség legmeghatározóbb alakjának, Krisztusnak az újjászületését ünnepli. De mit jelent a húsvét, és vajon miért hívják húsvétnak?
A húsvét jelentése – a böjt végének ünnepe
A „húsvét” szó előtagja könnyen felismerhető számunkra: és valóban egyik legfőbb táplálékunkra utal. Az utótag, a „vét” pedig a „vesz” ige egy formája, amivel leginkább a „vétel”, „vevés” alakjában találkozunk. Tehát gyakorlatilag a szóösszetétel azt mutatja, hogy vehetünk magunkhoz húst.
Tudniillik Krisztus feltámadásának ünnepét megelőzi egy negyvennapos böjtidőszak, amikor ugyancsak Jézusra emlékezve az ő sivatagi böjtjének szenvedéseit éljük át. Ezt nagyböjtnek hívják, és ez nekünk, embereknek a bűnbánat időszaka, de egyben felkészülés a böjtöt záró, feltámadásra emlékező ünnepre. Azaz a húsvétra – amikor finom sonkás ételekkel kárpótoljuk a korábbi koplalás megpróbáltatásait. Tehát a kevésbé vallásosak úgy is mondhatják: számukra ez a hús ünnepe.
Az elnevezés egyébként valószínűleg egy másik nyelv ünnepi megnevezésének tükörfordítása. Vélhetően a korábbi szlovén nyelvjárás egyik régebbi „ünnep” szava szó szerinti jelentése „húsvét” volt. Ez lehet az alapja a ma használatos magyar kifejezésnek.
A húsvét jelentése – mit jelent a húsvét ünnepe más országokban?
Érdekes módon más országoknak úgy tűnik, a húsvét ünnepe valami mást takar, mint nekünk, magyaroknak. Egyedül az észt nyelven hívják „ lihavõtt”-nek, ami szó szerint húsvétot jelent. De itt is szokták másként is nevezni az emberek úgy, mint „tavaszünnep”, „tojásünnep”, „hintaünnep”. Ez utóbbi talán igényel némi magyarázatot: ott ugyanis ilyenkor szokás volt hintát készíteni és hintázni is.
A szláv nyelvekben egyébként a legelterjedtebb elnevezése az ünnepnek egyszerűen csak „Nagy ünnep”, míg az északi szlávoknál „Nagy éjszaka”.
Más országokban viszont az ünnep elnevezése a vallási aspektust, vagyis a feltámadást helyezi előtérbe. Oroszul „Krisztus feltámadása”, míg a lengyelben „az Úr feltámadása”. Az észt nyelvben pedig húsvét ünnepe egyszerűen „feltámadásünnepek” formájában található meg.
Húsvéti SMS jókívánságok
Húsvéti versek, rövidek
Húsvéti képek
Húsvéti színezők, kifestők
