A húsvét története.

A húsvét története

Akár gyakorló keresztény az ember, akár nem, minden bizonnyal nagyon is jól ismeri a húsvétot, ezt a kedves ünnepet. Ilyenkor még az is felkerekedik meglocsolni hölgyismerőseit, vagy készít néhány hímes tojást, aki nem vallásos.

De azt tudtad-e vajon, hogy a húsvét ünnepének története valójában jóval messzebbre nyúlik vissza, mint a kereszténység kialakulása? Ha nem, akkor olvass tovább, hogy megismerd a húsvét történetét.

A húsvét története – a kezdetek

A húsvét története egészen az ősi időkig nyúlik vissza. Azokba a régi szép napokba, amikor még szinte belepték a világot a földöntúli, csodás lények, istenek, gonosz szellemek, tündérek. Rengeteg legenda, mitikus történet keringett ezeknek a teremtményeknek az életéről, cselekedeteiről, hőstetteikről.

Az évszakok periodikus változása már ekkor is feltűnt az embereknek, és mindig különös örömmel üdvözölték a tavasz közeledtét. Ennek legfontosabb előhírnöke a tavaszi napéjegyenlőség eljövetele volt, ami március 19. és 21. közé esik.

A kelta nép a tavasz elérkezésének erre a csodálatos napjára külön ünnepet szervezett, aminek neve Ostara volt. Ebből eredeztethető az Easter, azaz az angolszász húsvéti ünnep elnevezése is. Ez volt egyúttal a magvetés idejének ünnepe is. A druida papok és hívei a termékenység istennőjét köszöntötték fel, aki megtermékenyíti a Földet, és felébreszti álmából.

Ezen a pogány szertartáson nagy tüzeket gyújtottak. A nyúl mint jelkép is fontos szerepet játszott benne – valószínűleg, mint a termékenység, szaporaság megtestesítője. A tojás pedig az új életet jelképezte, ezért az ünnepek során fontos szerepet kapott a tojásfestés szertartása.

A mai húsvét ünnepe ebből alakult ki. Nem véletlen, hogy a nyúl és a tojás mindmáig fontos része a hagyományoknak.

A húsvét története – a zsidó előzmény

A húsvétnak megfeleltethető, de időben korábbi zsidó ünnep a pészah. Ez tulajdonképpen az Egyiptomi fogságból való kiszabadulásukról emlékezik meg, ahogyan neve is mutatja (az elkerülés és a kivonulás ünnepe).

A bibliai tíz csapás utolsó eleme az elsőszülöttek halála volt. Az ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott rájuk, de szerencsére ez az izraelieket nem érintette. Ugyanis bekenték kapujukat frissen leölt bárány vérével, és emiatt az angyal elkerülte őket. Ezután a fáraó engedélyezte, hogy a zsidók elmehessenek Egyiptomból – ezért más néven a szabadulás ünnepének is szokás hívni.

A pészah a húsvéthoz hasonlóan tavasszal van, és a természet újjáéledésének idejére esik.

A húsvét története – a zsidó és keresztény ünnep kettéválása

A zsidó pészah és a keresztény húsvét ünnepe eredetileg egy időre esett. A Biblia szerint pészah első napján tartóztatták le Jézust. Végül az i.sz. 325-ben tartott niceai zsinaton az egyéb ünnepi szabályok kialakítása mellett különválasztották a kétféle ünnepet.