Húsvéti sonka és a húsvét

Mi köze a húsvétnak a húsvéti sonkához?

A húsvét az első igazán tavaszi keresztény ünnep. Húsvétkor a megújulást, a természet újjáéledését éltetjük: végre vége a sötét, fagyos napoknak.

Ha pedig húsvét ünnepe, akkor locsolkodás, csokinyuszi, hímes tojás…

…na és persze az elmaradhatatlan húsvéti sonka. De mi köze a sonkának a húsvéthoz? Miért, hogyan alakult ki az a hagyomány, hogy húsvétkor sonkát szoktunk enni?

A húsvéti sonka előtt húsvéti bárány volt

A húsvéti sonka eredete valójában a húsvéti bárányevésből alakult ki.

A bárányevés – ahogyan a húsvéti sonkaevés is – egy negyven napos böjti időszak után lehetséges. A hívők előtte nem fogyasztanak húst, ugyanúgy, mint szellemi vezetőjük, Jézus böjtölt: ennek állítanak emléket.

Amint viszont letelt az aszkéta időszak, a hívők a hagyományok szerint eleinte inkább csak bárányhúst fogyasztottak. A bárány ugyanis magát Jézust jelképezi (Agnus Dei, Jézus egyik neve azt jelenti, Isten báránya,).

Napjainkban azonban inkább csak a mediterrán vidékeken esznek bárányt húsvétkor, illetve Erdélyben máig hagyományosan a bárány a húsvéti menü.

Magyarországon is kissé másként alakult a húsvéti lakoma, de ez nem vallási, hanem nagyon is világi okokra vezethető vissza.

Húsvéti bárány helyett hazánkban a húsvéti sonkaevés szokása alakult ki

Az, hogy manapság húsvéti sonkáról és nem húsvéti bárányról beszélünk, két fő okra vezethető vissza.

Az egyik meglehetősen prózai. Az tudniillik, hogy hazánkban a bárány vagy fiatal birka húsa jóval többe kerül, mint az akár házilag nevelt disznó sonkája.

A másik pedig úgymond a disznótartási szokásokhoz köthető. Észak-Európára és Magyarországra egyaránt inkább a sertéstartás volt a jellemző.

A húsvéti sonka éppen időben vált fogyaszthatóvá

A sertéstartási szokások szerint a gazdák ősz végéntél elején vágták le a malacokat. Ahhoz, hogy a malac combja: sonkája minél hosszabb ideig eltartható legyen, és nem áll rendelkezésre hűtőszekrény, valamilyen módon tartósítani kell.

Hazánkban és általában a közép-európai régióban ez a húsvétisonka-tartósítási módszer a füstölés. Ez a gyakorlatban leggyakrabban azt jelentette, hogy a gazdák a friss sonkát egészen egyszerűen felakasztották házuk kéményébe.

A sonka pedig addig füstölődött, míg be nem fejeződött a húsvétot megelőző böjti időszak. Így az éppen elérkező húsvétra kiváló ételnek kínálkozott.

A hazai húsvéti sonka bizony más ízű, mint ha külföldi…

A Magyarországtól délebbre fekvő tájakon ezzel szemben a húsvéti sonka tartósításához nem volt szükség füstölésre. Mivel arrafelé jóval melegebb a klíma, ezért ott inkább szárítással tartósítják a húst. Ehhez mindössze csak annyit kell tenni, hogy kiteszik a szabad levegőre a húsvéti sonka húsát, ami a szélben szépen kiszárad.

Ez az oka annak, hogy más íze van a hazai füstölt húsvéti sonkának, mint a spanyolnak vagy olasznak. Jó étvágyat hozzá!