Húsvét ünnepe – egy igazán rendhagyó keresztény ünnep

Húsvéti népszokások

Húsvét ünnepe – egy igazán rendhagyó keresztény ünnep

Húsvét ünnepe – a karácsony után – az egyik legnagyobb keresztény ünnepkör. De egyúttal valahogy a legfurcsább is.

Minden évben hasonló rítusok szerint, hasonló szokásokkal ünnepeljük a húsvétot. És miközben várjuk az eljövetelét, talán bele sem gondolunk, mennyi érthetetlen, szokatlan dolog tartozik húsvét ünnepébe.



Húsvét ünnepe: rendhagyó mozzanatok a húsvét ünnepében

Nézzük meg egy kicsit közelebbről ezt a húsvétot. Fedezzük fel együtt ezeket az érdekességeket – és próbáljunk meg magyarázatot lelni rájuk közösen.

  1. A húsvét időpontja

Már eleve ott indul, hogy sose tudjuk pontosan, hogy adott évben mikor is lesz a húsvét. Persze tudjuk, hogy valamikor tavasszal, március-április környékén lesz húsvét hétfő. De hogy ezen belül pontosan melyik hétfő lesz az – annak mindig utána kell néznünk valahogyan (avagy netán utánaszámolnunk).

  1. Húsvéti tojást tojó nyúl

A húsvét talán az az ünnep is egyúttal, amelyikben az átlagnál nagyobb szerepet kaptak az állatok. Persze ott van például a mikulás meg az ő szarvasai, meg Jézus születésénél is részt vesz valami szamár meg bárány. De ezek az állatok inkább csak mellékszereplők a történetben, és így az ünnep során sincsen kiemelt jelentőségük.

Ezzel szemben húsvétról szinte legelőször a húsvéti nyuszi juthat eszünkbe. És ez a húsvéti nyuszi nem is akármilyen ám! Mert ez a húsvéti nyuszi egy húsvéti tojást tojó nyuszi

Azért ez, valljuk be, már kicsit több is, mint furcsa, inkább egyenesen meseszerű…

Húsvét napja: A húsvéti nyuszi története
Húsvét napja: A húsvéti nyuszi története
  1. A húsvét a feltámadás ünnepe – de pontosan ki vagy mi támad fel?

A hagyományos keresztény magyarázat szerint – elvégre a húsvét ugye állítólag kifejezetten keresztény ünnep – a húsvéttal tulajdonképpen Jézus feltámadását ünnepeljük. Jézusét, aki a szentháromság részeként emberi léte után feléledt haló poraiból. Azért el kell ismernünk, hogy ez nem kis teljesítmény, és nemigen tudunk másról, aki ugyancsak képes lenne halála után feltámadni. Méltó lehet arra, hogy minden évben megünnepeljük feltámadásának napját.

És ez így alapvetően logikusan hangzik, tehát úgy tűnik, rendben is van. Mi lehet mégis ebben a kijelentésben a megkérdőjelezhető?

A valóságban azonban ez az isteni feltámadás nem a keresztény világ kiváltsága, kétféle szempontból sem.

    1. Nem Jézus volt az első isten, aki feltámadt

Vegyük csak például a régebbi vallásokat – akár az ókori görögökét és abból táplálkozó római istenvilágot, akár még ezeknél is ősibbeket. Ha eddig nem tettük, meg fogunk lepődni: már egészen régi civilizációkban is voltak olyan történetek, melyek újjászülető istenekről szóltak.

    1. Nemcsak az istenek, de létünk bölcsője, a természet is képes minden évben feltámadni

Hiszen tavasszal, húsvét idején a természet is újjáéled haló poraiból.

Mit ünneplünk húsvétkor?

Nos, ezek a furcsaságok igényelnének némi magyarázatot. A magyarázatokat lásd a folytatásban…

 

Húsvéti SMS jókívánságok
Húsvéti versek, rövidek
Húsvéti képek
Húsvéti színezők, kifestők
Húsvéti mesék